Szigetszentmiklósi demonstráció

Ezúton szeretném tájékoztatni önöket, hogy a 24.-i (és mindegyik) félpályás útlezárás helyszíne Szigetszentmiklóson a következő:
Csepeli út 4-es - 5-ös km szelvény Pest felé. (Klub petrol kúttól)

A blokád időtartama (csak a 24-i): 10:30-15:00
Gyülekező: 10:15 Az új (lakótelepi) református templom elött a parkolóban (Erkel F. u.).

Info: Károly Márk Miklós 20/4668984 e-levél: kmm@kmm.hu


A Balatonnál is csatlakoznak a február 24-i, országosan összehangolt útlezárásokhoz

A Gyurcsány-kormány egyre nyílvánvalóbban diktatórikus politikája, az okt. 23-i rendőrterror miatti tiltakozásul, az egészségügy, az oktatás tönkretétele, az ország polgárainak kifosztása ellen, és a demokrácia védelmében - csatlakozva az országosan összehangolt megmozduláshoz - ismételten félpályás útlezárást tartanak siófoki, zamárdi, földvári, teleki, enyingi, endrédi, tabi, lepsényi, balatonöszödi, nagycsepelyi, kötcsei, balatonkenesei, szárszói, balatonkenesei polgárok 2007. február 24 -én szombaton, 09,00 óra és 15,00 óra között az M-7-es autópálya balatonszárszói lehajtó útján a 70-es útra vezető szakaszon, illetve a 70-es út Siófok MOL benzinkút útszakaszon, továbbá a 65-ös út Kiliti - Ságvár közötti szakaszán.

Mozgalmunk csatlakozott a "Szövetség az Igaz Országért" polgárjogi mozgalomhoz, és vele együttműködve tart ki mindaddig, amíg az ország élére felelős kormány nem kerül!

Gyülekezés Siófokon az evangélikus (Makovecz) templom előtti parkolóban. Indulás 8.15-kor. Csatlakozni a helyszínen is lehet. Minden velünk egyetértő honfitársunkat szeretettel várunk! Az útlezárás szervezője a Civilek a Nemzetért Mozgalom Siófoki Csoportja.

A tiltakozó akció a rendőrségen bejelentett, engedélyezett. Az engedély minden típusú járműre vonatkozik. Felhívjuk a résztvevők figyelmét a törvényben előírt szabályok megtartására, a balesetveszély elkerülése érdekében!

Kérünk mindenkit, hozzon magával nemzeti színű zászlót, transzparenst, amivel kifejezi tiltakozását a jelenlegi diktatórikus, és kormányzásra alkalmatlan politikai hatalom ellen! Védjük meg magunkat a hatalmi önkény ellen!!
Érdeklődni a szervezőknél. Tel: 20/223-8412, 20/9350-322

Varga László szervező


KDNP: Petrétei távozzon
2007. február 22., csütörtök 11:58

Lemondásra szólította fel Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztert a KDNP elnöke amiatt a titkos dokumentum miatt, amely ázsiaiak emelt szintű bevándorlásáról szól.

Semjén Zsolt szerint ha Petrétei József tudott a dokumentumról, akkor morálisan, ha nem tudott, akkor szakmailag alkalmatlan. A migrációs stratégiáról a kormány számára készített - a fedlap szerint 2017-ig titkosított - szakmai dokumentum a Fidesz és a KDNP honlapján olvasható.

MR
Kapcsolódó linkek:
   Frattini: Magyarország most megtanulhatta a leckét [2007. 02. 21.]
   A rendőri szakszerűséget és a rendőrök védelmét is fontosnak tartja Franco Frattini [2007. 02. 21.]
   Fidesz: Petrétei mondjon le! [2007. 02. 20.]
   Félbeszakadt a nemzetbiztonsági és rendészeti bizottság ülése [2007. 02. 16.]
   Petrétei szigorítaná a büntető törvénykönyvet [2007. 02. 16.]


Kész téboly
Ma tüntetnek a lipótmezei pszichiátriáért
Nyiri János 2007. február 22. 08:46 gondola


Budapest második legnagyobb épülete, a "Lipótmező" 40 hektár az ország egyik legértékesebb vidékén. Eleve annak épült, ami ma is: pszichés betegek kórházának. De ennek mostantól vége - így döntött az MSZP-SZDSZ-kormány. Pedig a Horn-kormány nyilvánította védetté - de hát nem csupán emiatt őrülhetünk meg...

Budapest második legnagyobb épülete a közkeletű kifejezéssel Lipótmezőnek hívott intézmény főépülete. Mindösszesen 40 hektáron terül el, Buda és az ország egyik legértékesebb vidékén. A modern államiság hajnalán eleve annak épült, ami ma is: pszichés betegek kezelőintézetének.

Közepes történelmi ismeretanyag birtokában is tudható, hogy a pszichés betegségekben szenvedők helyzete minden társadalomban különlegesen érzékeny kérdés volt, sőt a pszichés betegekkel szemben tanúsított társadalmi eljárás parabolisztikusan mutatta az adott társadalom humanitását.

Magyarországon is voltak (klasszikus középkori eredetű gyűjtőnévvel) elmebetegek, és az államélet fejlődésével, a hazai felvilágosult abszolutizmus idején, 1791-ben kezdeményezte II. Lipót császár-király egy őket ápoló magyar országos intézet felállítását; annál is inkább érthető volt ez a törekvése, mert birodalma többi tartományában jobb volt az elmebetegek helyzete.

Jellemző a hazai viszonyokra, hogy az uralkodói szándék gyorsan megfeneklett. 1812-ben a Habsburg-birodalom főbb elmeintézetei rendeletileg bezárattak a magyar betegek előtt, mert Magyarország ezt a jótéteményt (a befogadást) "nem viszonozhatja" (mivel nem működtet saját elmeintézetet).

Lassan peregtek az évtizedek az idő rokkáján, mígnem 1848-ban Schwartzer Ferenc ismét javaslatba hozta a dolgot. Ugyanő választotta ki Göbl Lipót telkét (róla nevezik Lipótmezőnek). Az önkényuralom alatt a telket Buda városa meg is vette, aztán már csak a kiegyezést kellett megvárni, és 1868-ban megnyílt a Zettl Lajos-féle impozáns épület. Nyolcszáz betegre tervezték, és voltak benne orvoslakások meg személyzeti szállások, könyvtár, kápolna, miegymás - aminek egy böcsületes egészségügyi intézményben lennie kell.

Érdekességképpen megemlítjük, hogy aznap avatták fel a Budai Magyar Királyi Országos Tébolydát, amelyiken életbe lépett a nemzetiségek egyenjogúságáról szóló törvény, valamint a Magyarország és Erdély kiegyezés utáni unióját részletesen szabályozó törvény.

A négyszintes, késő romantikus stílusú intézet a második legnagyobb épület Budapesten, amelyet, terápiás céllal is, 50 hold erdő övezett akkoriban.

Az intézet kitűnő szakkönyvtára mellett értékes múzeumot is fenntart, benne olyan hajdan itt kezelt képzőművészek alkotásaival, mint többek között Nemes Lampérth József, Bártfay József Árpád, Pál István, Zórád Géza és Áronson Gábor. Egyébként az intézet adott otthont többek között Gulácsy Lajosnak is.

Műemléki értékű a kápolna, egyebek közt Róth Miksa készítette ablaküvegekkel. De nem csak az imahely, hanem az egész épület. A Horn-kormány alatt a művelődési miniszter 1995-ben a kórház egész épületét kiemelt nemzeti értékké nyilvánította:
(1) Műemlékké nyilvánítjuk a Budapes főváros II. kerület, Hűvösvölgyi út 116. szám alatt lévő, egészségügyi célokat szolgáló épületegyüttest.
(2) A műemléki védettség célja a városképi szempontból is jelentős, építészetileg kiemelkedő épületegyüttes megőrzése a jövő számára.

A magyar pszichiátria szinte teljes szakmai múltja kötődik ehhez az ingatlanhoz. Ma is kiválóan ellátja feladatát. Minden beteg, sőt az egész társadalom megszokta, hogy ezekkel a tünetekkel a Hűvösvölgyi útra kell menni, mert Magyarországon az a "hely", ahol a pszichés kórokra enyhülést kínálnak.

Most azonban mindenkinek távozni kell. Kell, mert a betegek érdekénél is van fontosabb - de ne vágjunk a dolgok elébe. Egyszer már kirakták a kórházat a házából. Mégpedig a Vörös Hadsereg, amely 1945/46-ban a saját parancsnokságát költöztette ide.

Amit hajdan az egyenruhás elvtársak meg mertek csinálni, arra vállalkozik a mostani SZDSZ-es egészségügyi tárca, maga mögött tudva Gyurcsány Ferenc és az MSZP támogatását.

Az okokat keresve csak találgathatunk. Láthattuk a minap, hogy az erős érdekérvényesítő képességű rózsadombi elit meg tudta menteni a saját gyermekintézményét, a Budai Gyermekkórházat. A pszichiátriai betegek mögött nem áll ilyen érdekvédő potenciál, nekik menniük kell.

Mint említettük, a történelemben minden társadalmat kíméletlenül leleplez, miként bánik a pszichés betegeivel. Magyarország ma így bánik velük. Eladja a tetőt az ideg- és elmebetegek feje fölül. Eladja a második legnagyobb budapesti épületet - valakiknek.

A téboly azonban marad. Talán már át is költözött a legnagyobb budapesti épületbe - a Parlamentbe.


Új többség, Orbán nélkül? - elemzés
A köztársasági elnök ellensúlyozhatja a pártok túlhatalmát
07.2.21 14:30

A Századvég-Forsense legfrissebb közvéleménykutatása szerint január óta egyre erősebb igény mutatkozik a társadalomban egy, a jelenlegi pártoktól független, új politikai erő megjelenésére. Mráz Ágoston politológust, a Nézőpont Intézet kutatásvezetőjét kérdeztük a felmérésről.

NAPI Online: - A Századvég-Forsense reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a kormányváltást kívánók arányának emelkedése nem esik egybe a Fidesz kormányzóképességéhez fűződő pozitív várakozások növekedésével. Ön szerint mi lehet ennek az oka a kormány és az ellenzék tevékenységét elemezve?

Mráz Ágoston: - Az, hogy ősszel mindkét párt alapvetően hibás politikai stratégiából indult ki. Mindkettő megosztó politikát folytatott, amely szerint az igazságot egyedül ők birtokolják. Ezzel azonban nem győzték meg a választók többségét, csak a választók politikaellenességét növelték. Bár a hatékony politikus mindig eszméket és jövőképet mutat, a transzcendens igazság nem lehet politikai kategória egyik oldalon sem.

- A Századvég felmérése szerint január óta egyre erősebb igény mutatkozik a társadalomban egy, a jelenlegi pártoktól független, új politikai erő megjelenésére. A parlamenti pártoknak rövid jelenthet-e kihívást, felhajtóerőt egy új párt iránti igény? Ön szerint például meg kell-e újulnia a Fidesznek, ha egyáltalán meg kell újulnia?

- Félreértéshez vezet a megújulás fogalom. Célszerűbb a változás szót használni. A Fidesznek, mint minden pártnak az a célja, hogy megnyerje a választást. A magyar választók többsége jelenleg ezt nem támogatja. Ezért az új többség a változtatást szolgálja. A párt arra törekszik, hogy alternatív erőként mutatkozzon be, a személyeket és a programot tekintve is. A változás tehát szükséges és elégséges előfeltétel, hogy a párt elérhesse az új többséget.

Azt gondolom, hogy a jobboldal vezetője évértékelő beszédében láthatóan hű maradt korábbi meggyőződéséhez: amíg a baloldal egységes, addig a jobboldalnak is egységesnek, gyűjtőpártnak kell lennie. Orbán Viktor utalt is erre: megpróbálta a Fidesz egységét megtartani. Kósa Lajos verbális megerősítése is - aki egyébként ott sem volt az évértékelőn - ebbe az irányba mutat. (Kósán kívül Pokorni Zoltán és Áder János is távol maradt - a szerk.).

- A Századvég empirikus adatai szerint a teljes lakosság 68 százaléka úgy véli, hogy a Kossuth terén nincs helye a fémkerítésnek, ugyanakkor 53 százalékuk ellenezte a Fidesz kordonbontási akcióját. Vagyis a kordon nem a Fidesz fellépése miatt nem kell a választóknak.

- A magyarok alapvetően konfliktuskerülők. Most azt mondják, hogy kordon se kell, de a Fidesz se. Egyébként azt gondolom - ellentétben más politológus kollégáimmal -, hogy a Fidesz részéről nem volt rossz lépés a kordonbontás. Két okból. Egyrészt erősítette a kommunista, posztkommunista elittel szemben állók csoportidentitását, másrészt a polgári engedetlenséggel volt baloldali szavazókat próbált megszólítani.

- Ön szerint jó üzenet a társadalomnak, ha a politikai elit tudatosan megszegi a törvényeket?

- A polgári engedetlenség valóban szabályszegéssel jár, ám a jogszabálysértést mindig alapjogi értékekkel igazolják. Ebben az esetben is ez történt: a Fidesz a gyülekezési jog megvédése érdekében szegte meg a szabálysértési törvényt.

- Orbán Viktor évértékelő beszéde a korábban meghirdetett "új többség" gondolatán alapul, amelybe a pártelnök víziója szerint már nemcsak a Fidesz törzsszavazói, de az egész ország is beletartozik. Ön szerint mi a tartalma annak a politikának, amit ma Orbán Viktor plebejus konzervativizmusnak nevez?

- A pártelnök nem nevezett meg konkrét dolgokat a beszédben. Két dolgot azonban ki lehetett olvasni: a munkaalapú gazdaság megteremtését, és a tisztességes, fair piaci magatartást, mint a kapitalizmus morális korlátait. Ahhoz azonban, hogy ezekből választási program legyen, jóval több kell. A víziót ki kellene egészíteni megoldási javaslatokkal. Ez nem feltétlen alternatív reformprogramot jelent, hanem a hitelesség megtalálását, egy hiteles alternatív erő felmutatását.

Az év elejétől a Fidesz és az MSZP érzékelhetően "szorosabbra kívánja fűzni" a kapcsolatát a civil szférával. Nem arról van szó, hogy a pártoknak csak kirakat civilek kellenek? Akikkel "hitelesebbé tehetik" a programjaikat a biztos szavazó, de bizonytalan pártpreferenciájú választók körében?

- De igen. Pontosan erről van szó. Mindkét párt transzmissziós szíjként, és nem partnerként tekint a civilekre, ami elkeserítő. A civil szervezetek a pártok szerint nem mások, mint politikai üzeneteket eljuttató véleménytovábbító eszközök, akiket tetszés szerint lehet irányítani.

- Mennyire tartja károsnak a jogállam szempontjából, hogy ezzel a lépéssel a pártok a civil szervezetek autonómiáját veszélyeztetik - akkor, amikor a társadalmat végletesen megosztó pártpolitikát éppen az autonóm civil szerveződések, és a független média megerősödése tudná hosszú távon ellensúlyozni?

- A magyar demokráciának az a legnagyobb problémája, hogy nem működik a pártok társadalmi ellenőrzése. Ha valaki egy közügyben felemeli a hangját, hogy rosszul mennek a dolgok, akkor azonnal megkapja, hogy csak a másik párt érdekeit szolgálja. A médiában szintén ez a helyzet. A társadalmat végletesen megosztó két igazság miatt sem a média, sem a civil szerveződések nem tudják gyakorolni a társadalmi kontroll funkciójukat.

- A köztársasági elnök tevékenysége, civil szerepfelfogása elindíthat-e pozitív változásokat a közéletben? Vajon az aktív, független elnöki működés kiegyensúlyozhatja-e a politikai pártok túlhatalmát?

- Abban hiszek, hogy igen. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a köztársasági elnök önmagában kevés ehhez. A felelős, civil gondolkodás meghonosításához a média segítsége is kell. De jelenleg nincsenek egybecsengő ügyek, mivel a fősodorba tartozó média valamelyik politikai irányba mindig elfogult. Az elnök mindkét oldaltól meg kapja a magáét, amit akár munkája elismeréseként is vehetünk.

Kapcsolodó linkek
   A szocialista törzsszavazó kordont akar

Ember Zoltán